Gaukhar: András, az antropológia – egy rendkívül izgalmas tudomány, amely a keresztútjánál áll a történelemnek és a biológiának. Kérem, mondjon el, mit jelent az antropológia az Ön számára? Milyen kérdésekre próbál választ adni antropológia eszközeivel?

Az antropológia egy természettudomány, de ezen belül a történeti antropológia a régi népességek jellemzőit kutatja. Sok érdekes kérdésre adhat választ: például a régi korok leletei alapján vizsgált emberek milyenek voltak, hogy néztek ki, honnan jöttek, ma mely népességek hasonlítanak rájuk és még sok hasonló kérdésre adhatnak információt. Azt is fontos megjegyezni, hogy amíg a nyelvészet és a régészet inkább csak a kultúrát tudja kutatni, modellezni addig az antropológia és ma már a genetika is, magát az embert. Sok esetben, amikor nincsenek nyelvemlékek, feliratok vagy a régészeti leletek nem egyértelműek esetleg sok helyen fordulnak elő ugyanazok a leletek, akkor az antropológia tud pontosabb információt adni.

Nem minden antropológus olyan lelkes, mint Ön, én most a türk népek nagy kulturális ünnepéről Kurultajról beszélek, aminek Ön a szervezője. Meséljen a rendezvényről!

Mára már a magyarországi Kurultáj, amit Bugacon tartunk, Európa, de lehet, hogy a Világ legnagyobb hagyományőrző rendezvénye és egyben ünnepe is. Az első Kurultaj-t azonban Kazakisztánban, Kostanay megye- Saga településen rendeztük meg 2007 –ben, ahol a kis kazakisztáni Madiar törzs tagjait hívtuk össze ünnepelni, és együtt emlékezni a közös őseinkre a magyarországi magyarok küldötteivel. Miután egy 2006 os genetikai expedíció nyomán (Y-kromoszóma analízis) kiderült, hogy a kazakisztáni Madiar törzs legközelebbi rokona (az apai felmenők alapján) a mai magyarországi magyarok. Azt eddig is tudtuk, hogy a kazakok ősei és a magyarok ősei között összefüggés van (több komponens mentén is) de az újdonság volt hogy ez ilyen jól kimutatható még ma is néhány közösségben, sőt egy kis törzs máig a magyarok nevét is őrzi. Először Magyarországon 2008-ban rendeztük meg a Kurultájt ahová a kazakisztáni Madiar törzs képviselőit és minden kazak régió küldötteit, hívtuk meg. A magyar hagyományőrzők pedig a Kárpát medence minden részéről nem csak Magyarországról, hanem a történelmi Nagy Magyarország minden részéről eljöttek (Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, Horvátország) és bemutatókat tartottak. Akinek van, hozta a saját jurtáját, lovait és hagyományos viseletét, fegyverzetét. A csapatok több mint 60 jurtát állítottak és több ezren vonultak fel a seregszemlén saját viseletükben. Kazakok és magyarok a meghatottságtól sírva ünnepeltek együtt, és ölelgették egymást. A testvérek egymásra találtak. Több mint 60 ezer látogató jött az ünnepre ahol magyar és kazak zenei programok is voltak és egy 7 m magas életfát is állítottunk az ősi Tengri hit szokásai alapján. Azóta kétévente, mindig van Kurultaj Magyarországon és mára már nem csak a kazakok és magyarok legnagyobb hagyományőrző ünnepe, hanem kibővülve minden Türk és Hun hagyománnyal rendelkező nemzettel. 2012 augusztusában Bugacon minden idők legnagyobb Kurultáját tartottuk meg. 17 országból és autonóm köztársaságból (Orosz Föderáció) jöttek a fellépők és képviselők, Törökországtól Kazakisztánon át Jakutiáig. Több száz lovas vett részt és egy hatalmas nomád tábor épült fel 130 jurtával. Antropológiai és régészeti kiállítás is volt, két hatalmas 12 méter átmérőjű jurtában. Amely a hunok-magyarok és türkök hagyatékát mutatta be. Színvonalas harci bemutatók (lovasíjászat, lóverseny. köp gar) és népzenei koncertek voltak A fő napon-szombaton 160 ezer ember vett részt az ünnepen. 3 nap alatt több mint negyed millió ember vett részt!

Mikor jött rá, hogy Kurultajra szükség van? És hogy ha nem Ön, akkor talán más rendezi meg, vagy esetleg senki sem?

Sok rendezvény van a mai világban de kevés az igazán tiszta ünnep, és főleg kevés az olyan amely több népet is összeköt. A türk nemzeteknek vannak közös ünnepei, de főleg csak zenei találkozók, tudományos és kulturális fórumok. Én régóta kutatom a magyarság, távoli keletre is elvezető különleges történelmét. A sztyeppei lovas nomád kultúra mindig is lenyűgözött. A kazakisztáni első Kurultaj után álmodtam meg egy olyan nagy ünnepet, amely méltón, bemutatja a hun- türk nemzetek kultúráját és megemlékezik nagy történelem alakító őseiről. A magyar egy különleges nemzet, erősen őrzi hagyományait és Európában az egyedüli keleti sztyeppei nomád hagyománnyal rendelkező nemzet. A sors ajándéka ,hogy ide születtem és büszke vagyok őseim rendkívüli hagyatékára, talán ez adhatta azt a töltést és energiát amelynek segítségével sikerült megalkotni ezt a nagy közös ünnepünket. A nagy ősök mint Atilla és Árpád fejedelem máig ható, a múltból is átsugárzó szellemiségével sikerült megszervezni az eddigi legnagyobb hagyományőrző ünnepet.

Az tény, hogy a magyarok rokoni kapcsolatban állnak türk népekkel. Azonban, Ön állította, hogy, a magyarok legközelebbi rokonai a kazah Argün törzs. Mondjon el nekünk többet erről. 

A magyarság eredete távoli ősi időkbe vezet vissza és nagyon összetett probléma. Ma már egyre biztosabbnak látszik a régészeti, antropológiai és genetikai kutatások révén, hogy a magyarság több komponensének eredete is Közép Ázsiába nyúlik vissza. A magyarok ősei azonban már nagyon régi időben elvándoroltak nyugatra, amikor még a korabeli Közép Ázsia embertani képe is jelentősen más volt mint a mai. A magyarok jelentős mértékben megtartották ősi antropológiai karakterüket, Európában egyedülálló keleti nyelvüket, lovasnomád kultúrájukat, ősi legenda és mondaviláguk egy részét.. A mai Kazakisztán hatalmas területén is több nép és törzs élt nagyon bonyolult etnikai és kulturális kölcsönhatásban egymással. A mai hatalmas területen élő és mára már egységes kazak nép etnogenezise is több komponensből tevődik össze. A magyarok ősei a későbbi kazakság több alkotó ősnépével és törzsével is kölcsönhatásban lehettek. Azonban ma úgy tűnik, hogy a mai Argün törzs ősével voltak a legmélyebb genetikai és kulturális kölcsönhatásban, amely kapcsolat igen régi időben talán még a szkíta (szaka) szarmata vagy hun korszakban gyökeredzik. Azonban nem elhanyagolható komponensek kötik a magyarságot a kipcsakok bizonyos elemeihez, valamint a dél kazakisztáni és nyugat kazakisztáni népesség egy részéhez is. A későbbi korokban, különböző besenyő (pecsenyeg) és oguz csoportok, majd a XII- XIII században pedig kipcsak csoportok jutottak el Magyarországra ahol beolvadtak az akkor már szilárd államisággal rendelkező magyar népbe.

Ön már több mint tíz éve ismeri Kazakisztánt. Ön bevallotta, hogy jól érzi itt magát. Mondja meg, mi a közös a két nép között, és mit lehet szabad szemmel megerősíteni a mi rokonságunkból?

A vidéki magyarság kultúrája és karaktere sokban hasonlít a kazakokéhoz. Először is a legfontosabb a ló kitüntetett szerepe. Európában a magyarság az egyetlen úgynevezett ”lovasnemzet”. Az ősi magyarok egyik alapvető itala volt a kumisz. Ma már ritkább és inkább csak házaknál, családoknál készítik. Az ősi magyarok is jurtában laktak, ezt a történeti források mindenhol leírják. A sátor szavunk a kazak satir-al azonos eredetű. Rengeteg párhuzam van az ősi szokásokban, esküvői leányrablás, stb. Az ősi magyar szimbolika és díszítő művészet motívumai nagyon gyakran szerepelnek a kazak díszítő művészetben is. A legfontosabb totemállatok (farkas, szarvas, sas-sólyom) és azok tisztelete szinte azonos a magyarok és kazakoknál. Sok szó is ugyanaz a két nyelvben valamint rengeteg szónak a gyökere ugyanaz és a nyelvtani rendszerben is sok hasonlóság van. Az iszlám előtti időben a kazakok ősei a türk rovásírás egyik formáját használták, amelynek jelkészlete nagymértékben azonos az ősi magyar rovásírással.

Minden türk nép Tengri vallású volt, miben hisznek a modern magyarok és mit jelent Tengri hit a magyaroknak?

A mai magyarság többségében keresztény, de több embernél ez csak formalitás. A keletről Európába érkező magyarság sámánisztikus eredetű vallása a több évszázados keresztény térítés és európai hatás ellenére is sokáig megmaradt. A magyarság kultúrájában nagyon sok területen megmaradtak az sámánisztikus ősvallás nyomai. Ezek élnek népszokásokban, legendavilágban, mondókákban, és a mindennapi babonákban is. Az ősi világkép elemei és ornamentikája pedig a népművészet minden területén jelen van. A magyarok ősi sámánisztikus hite a Táltos hit a kazakok ősi Tengri hitével szinte azonos. Tengri szó a magyar tenger szóban él amely tengert, végtelent jelent. A kök Tengri előszava a kök a magyarban kék és jelentése valamint szimbolikája is ugyanaz. Európában egyedül a magyarságnál maradtak meg jelentősebb mértékben a kereszténység előtti ősvallás nyomai. Amai legnagyobb keresztény ünnep a Karácsony neve is az ősi nomád Téli napforduló, kara csun – a sötétség fordulója – nevéből vezethető le.

Újév előtt szeretném tudni, hogy van-e magyaroknak ősi rítusa a kívánságok megvalósulására? Ön mit csinál, hogy kívánságai megvalósuljanak? Például, nálunk az a kívánság valósul meg újév éjszakán, amit addig kívánunk amíg az óra tizenkétszer üt.

Nálunk kétféle szokásról tudok újév kapcsán. Az egyik az, hogy újévkor ki kell dobni azokat a tárgyakat, emlékeket, vagy ezek szimbólumát amelyektől meg akarunk szabadulni. A másik, hogy a kívánságot amit szeretnénk hogy beteljesüljön, fel kell írni egy papírra (régen fára) és a tűzben kell elégetni hogy a füsttel felszálljon a kívánság az égbe.

Melyek a kitűzött céljai és vágyai? Mi a mottója az életben? 

Az egymástól távolra került és más és más történelmi szituációkat átélő hun és türk rokonnépek szimbolikus újraegyesítése, és egy közösségé – nagy turáni családdá – formálása hatalmas és összetett feladat. A számos hasonlóság mellett sok különbség, sőt eltérő érdek is van, amelyet mind figyelembe kell venni. A sok belső és külső széthúzó tényező ellenére remélem ezek a népek megértik az egymásra utaltságukat (szükségük van egymásra) és felismerik azt hogy több köti őket össze mint ami elválasztja. Szorosabb együttműködéssel gazdaságilag is nagyobb sikereket érhetnek el mint külön- külön. A legfontosabb azonban az hogy a majdan felnövekvő generációk többet tudjanak egymásról és ha bárhol találkoznak a világban, igazi testvérként nézzenek egymásra. Mi Európában egyedül vagyunk rokonok nélkül. Ez konzerválta a magyarság ”harcos karakterét” és talán ez motiválta az utóbbi évszázadokban a magyarokat hogy a keletkutatás és a Turáni összefogás zászlóvivői legyenek. Mi magyarok ”Atilla unokái” a legnagyobb elnyomásban és reménytelenségben is kitartottunk, egyedül is és őriztük az ősi tradíciót. Reméljük hogy egy boldogabb , békésebb jövőben ezeket bemutathatjuk közös ünnepeinken a rokonainknak. Sok kedvenc mondásom van, de a mai beszélgetés kapcsán eszembe jut az egymástól távolra szakadt testvérek példája, valamint a rohanó modern világban magányossá vált emberek. Nekik idéznék egy régi nomád mondást: Habár a csillagok nappal nem látszanak, tudjuk, hogy vannak!

Mit kíván a kazakoknak és a mi olvasóinknak?

Mára már a globalizáció káros hatásai, a passzivitás és az érdektelenség valamint a demográfiai válság,  alacsony születésszám a legnagyobb problémák. Ezért a hagyományőrző ünnepek nem azt jelentik, hogy meneküljük a problémák elöl a múltba, hanem pont ellenkezőleg .Nagy történelemformáló dicső őseink példájából erőt merítve, a mai kor kihívásainak megfelelően bátran cselekedjünk, higgyünk magunkban, kitartóan tanuljunk, magabiztosan dolgozzunk és valósítsuk meg céljainkat. A tradicionális kazak nagycsalád modelljét kell beemelni a modern életünkbe, mert ez a megmaradás egyik záloga. Ma Kazakisztán egy hatalmas , számos kinccsel rendelkező ország, amely ha hisz saját erejében, nemzeti összefogással fényes jövőt építhet! Ehhez a saját, különböző értékeit és tradícióit megőrző, de az oktatásban, gazdaságban és társadalom szerkezetben megújuló Kazakisztán építéséhez kívánok sok sikert a testvéri magyar nép nevében!

kurultaj.hu